(V)ÉSZKIJÁRAT.

Leírhatatlan.

2012-02-08T01:02:00.000+01:00

Akik a falról jöttek

2011-07-02T18:29:00.002+02:00

azoknak sziasztok:)

ez a blog mindig egy helyzetjelentés. tulajdonképpen már több mint 3 éve megvan ebből az első 2 év mára màr nem publikus újabban viszont rettentő minimálba nyomom, rajta vagyok azon hogy ez megváltozzon. mondjuk mától :)

jóvicc.

Általában mindig

2011-05-19T20:02:00.003+02:00

bizonytalan vagyok abban hogy mi is történik igazán
elfelejtem bevenni a kanyarokat a gondolataimban és kisodródom
ha sokat gondolok valakire az megjelenik

az a vége hogy:
Beszélnünk kell.
<3

nyugtalanboldogértetlencsodálkozókétségbeesettgyávamegkönnyebbültreménykedőaggódó és haragos vagyok.
meg kell-e piszkálni azt a sebet a hátad közepén amit a nap nagyrészében sikerül figyelmen kívül hagyni? kiesik a gerinced rajta.
Hát a felejtés valóban annyi csak hogy kiradirozod a szavakat és aztán egy hirtelen gondolattól vezérelve átsatírozod a szavak mélyedését és voilá? hát valóban nem lehet féken tartani azt, hogyan viszonyulunk egymáshoz? de én sose tudok dönteni.

<3
de ettől függetlenül fogalmam sincs mivan.

2011-04-23T03:45:00.000+02:00

belehalunk.

2011-04-13T13:51:00.006+02:00

elrepülhetnénk, nem?

2011-04-08T15:55:00.000+02:00

új világ

2011-04-07T17:35:00.001+02:00

szerelmese lettem.

2011-03-28T00:45:00.002+02:00

2011-03-15T23:16:00.000+01:00

reggelente

2011-02-22T01:28:00.002+01:00

gyönyörű és imádom és kelenföld.

szakadékok mélysége iránti hidak alázatával

2011-02-22T00:57:00.003+01:00

omlok beléd folyton.
nem, itt most nem ennek kellene szerepelnie.
viszont mégis
őrjítő őrjöngéssel taszítom magam azokba a végeláthatatlan zuhanásokba
és végül sohasem beszéljük meg.
hogy milyen az amikor a deleríum lazán lekapcsol és a milliárdszor erőszakkal betört élek öntudatlanul hajlanak.
és akkor lennék egyedül ha egyáltalán jelen lennék.
mindig a rossz szokások,mi.
mindig az üvöltve rohanás, tatabánya utcáin számtalanszor hagytam már szétzúzva a józanságom.
mindenesetre reggel hétre arra a következtetésre jutottam hogy
ha a szerelem harc hát legyen harc!

instant èrzelmek

2010-12-27T00:07:00.001+01:00

lapulnak a zsebben, feloldàsukhoz elegendő kèt deci magàny, akut àlmatlansàg az eredmèny. nem tudok egyedülleni ès kisírnàm mrs melankóliàt ha nem szögesdrót lenne a legszekszibb ruhàm ès nem vicsorognèk minden mosoly mögött. a tudatom milliàrd darabos puzzle amit szanaszètszórtam nemistudom màr hol keressem.

fèlötkor kelnek akik megszoptàk.

hàtraarc előreszív

2010-12-26T23:35:00.002+01:00

megrezzen a ceruza a papíron ès menthetetlenül szètcsùsznak az irànyíthatatlan körvonalaim. seggrevàgódom màr a gondolattól hogy feljebb lèpjek a lèpcsőfokokon. fèlek a tavasztól, szundit nyomnak majd a magvak mint mindig ès èn sosem viràgzom ki, főleg hanemisakarok ès a fèlelem úgy fal fel mint egy èhező szörnyeteg főleghahagyommagam ha tehetetlen vagyok a tehetetlensèggel szemben ami nem ordít az meghal ès èn mindig visszacsúszok a visszakozàsba. visszavisszavisszavisz
mièrt nem hagyod magad megmenteni mindig tùllöklek a nehèzsègeken ès èszreseveszed mert nem vagy egyidőben jelen önmagaddal bàb ez mibe aludni jàrnak a pillangók ès èszreseveszed
nem haladsz együtt az úttal futószalagon èrkezel a sorsod elè felkèszületlenül ès azt hiszed majd rossz helyen vagy ès ha tènyleg elvesznèl elfalatoznak a fàk kèt ètkezès között nasinak.

stay hungry stay foolish

2010-12-19T01:06:00.001+01:00

ùgy öltöztetnek fel a saját lelkedbe, mintha azt csak kiakasztottad volna a fogasra száradni s most, hogy màr át van mosva és tiszta, átnyùjtják hogy ùjra viselhesd. a szívem minden bizonnyal egy hangszigetelt helyen dobog és ezért nem hallom a hangját. vagy azért mert a bolond szívek gumiszobát kapnak ahol aztán lehet vergődni nonstop.

köszönet steve jobsnak eme kései lélekmosásèrt.

Tesco value.

2010-12-16T09:37:00.000+01:00

Open your mind be wild and free you are an angel in the sky.

vettem egy ilyen kurvabölcs nadràgot a teszkóban.

h

2010-12-09T22:05:00.000+01:00

úgy èrzem, hogy belèmpenèszedik a fàradtsàg. elgörbíti a csontjaim, belemar a húsomba, àrkokat vàj a bőrömbe. színes fàjdalommal a szemeim alatt, mosolygok. szikràzó fejfàjàssal, túllüktető moccanàssal. bezàrlak a fekete tèli kabàtom alà, betekerlek a sàlak alà, visszanyellek a hangommal együtt. Mi? Nemtudom. mindenhonnan elkèsek, mindenről lekèsek, bàrcsak tudnàm hogy hol vagyok ès mit csinàlok amikor sehol sem vagyok.
a blahàn fekszek reggel a földön ès fuldokolva röhögök.

kellene

2010-12-03T17:03:00.001+01:00

nèmi önmagam ellen-szer.

Természeti tárgy

2010-11-24T20:27:00.000+01:00

grafikai átírása. Sörrel. ez a ma esti program.

bè utàn szabadon.

2010-11-18T21:46:00.003+01:00

a napjaimat mostanàban zàvada pèter menti meg.

mindenről a színkontrasztok tehetnek.

2010-11-17T11:06:00.003+01:00

még vizes hajjal keltem, még sötét volt, még fáradt vagyok, még egy cigi még egy kávé még egy ugyanolyan nap a tegnapi mégegy után. felőrlődő energiákkal, morzsamozdulatokkal, kicsúszó gondolatokkal.

W.

2010-11-16T00:00:00.001+01:00

- de miért?
- mert vékeyvagyok.

és

2010-11-06T01:30:00.003+01:00

amikor majd azt kérdezik hogy mégis mit csináltam ezen évek alatt, csak annyit válaszolok majd

szerelmes voltam.

szeretlek,mivan?

2010-11-03T23:02:00.001+01:00

emlékszel

2010-10-26T01:36:00.002+02:00

még arra a burokra amiben csak mi ketten éltünk? mindig ùgy éreztem hogy ketten vagyunk a világ ellen. gyerekkorillat. de a burok fel lett tépve és a harsogó káosz az, ami jobban érdekel minket a másiknál. mert zaj van a szívünk között, ami lassan láthatatlan távolságra sodor.

minden tökmindegy?

hát

2010-10-23T17:21:00.002+02:00

akkor most talán ideje van annak hogy eldöntsük, hogy a lazaságunk csak nemtörődömség, a nemtörődömség éretlenség, az éretlenség pedig kurvára unalmas-e.
(igen.)
lépjek-e ha nem tökéletes, hozzak-e meggondolatlan döntéseket? legyek okos vagy éljek inkább? vagy az életnél valójában nincs okosabb döntés?
mindig olyan görcsösen úsznál szembe az árral, de végül csak állsz és küzdesz a sodrással, mert mennél de nem tudsz elhagyni és végül mindig értelmetlenség a vége és olyan erős szívfájdalom hogy mindig medúzává szeretnék válni.

Love can be like mondays.

2010-10-19T23:18:00.000+02:00

beléd halok mindennap.

mostanában,

2010-10-17T22:24:00.002+02:00

ha ilyen-olyan állapotban vagyunk,

mindig mindenki az ájpodomon lévő zenéken flessel.

festékesvíz.

2010-10-17T21:28:00.001+02:00

csomósodó álmok.

2010-10-17T17:36:00.005+02:00

repednek az erek a szív felé vezető úton. úgy válnak az érzések kámforrá mint a belobbantott szitakötő szárnyak.
minden luxus ami sz betűvel kezdődik.
belémharap a rámsötétedő szoba, ma kétszer szaladtam utána pedig napok óta másról álmodom, nem tudom kirázni a zavart a fejemből és fáj hallanom ahogy beszélek.

a depresszivitás oka hogy a szívem a mai napon ian curtis-é.

nem veszek többet mangót.

2010-10-15T14:59:00.002+02:00

oly szörnyen csapongó vagyok és sehol sem érzem igazán jól magam. Máskor
oly szörnyen kiegyensùlyozott vagyok és akárhol jól érzem magam.
tegnap még menni akartam ma már ha nem is jó, de okés minden és felesleges megőrülésnek érzem a tegnapi telefont és azért lógok a levegőben mert nem fejezek be soha semmit

olyan

2010-10-07T21:40:00.002+02:00

sajnálatos hogy a szavakból nem lesznek képek; hogy a szememben nincs fényképezőgép; hogy mindig éppenhogycsak; hogy az érzések nem tapinthatóak; a gondolatok nem materiálisak; hogy a felejtés ilyen egyszerű; hogy mindig végtelennek tűnik az idő és mégis kifutok belőle mint a ködből és hogy nem bírok megmaradni a seggemen!

életmód

2010-10-06T23:27:00.002+02:00

döcögősek az izgalmak és csak félmosolyra futja. 1hónap alatt kétszer sikerült időben beérnem az iskolába. kavalkád ez a hely már már káosz. kimaradtam a design hétből viszont ma ellibbentem martin munkacsi megnyitóra de annyira rosszul esett a tömeg hogy gyorsan konstatáltam hogy valójában bármikor visszajöhetek felhajtottam a pezsgőm és eljöttem. a szörnyen szétszórt és egészségtelen életvitelem kompenzálásaként igyekszem kiegyensùlyozottan viselkedni hogy eszébe se juthasson cirkuszolni valamint csapok jó sok zöldséget gyümölccsel ma vettem például egy mangót. elfogyasztása esetén arra számítok hogy iszonyù fitten készítek pénteken kirakatot esetlegesen nulla alvással is. illetve főleg ùgy.

Hrrrrr!

2010-10-04T14:45:00.002+02:00

Szerintem életében legalább egyszer minden normális ember elhagyja a papírjait. Lehetőleg mindet, egyszerre. Fless életérzés. Pesten ragadtam mert az ötezerhatszázharminc forintos bérletem szintén oda és csak 90%os jegyre van pénzem amit viszont nem tudok venni mert nem tudom igazolni magam. háhá. nyitva van a viccláda bazdmeg.

2010-09-30T12:30:00.001+02:00

nem szabadna hibáztatnod és mégis fogod pedig te nem álltál ellen a sodrásnak és senkit sem érdekel hogy nem vagy jövőbe látó.

Végül úgy döntöttem

2010-09-30T10:30:00.002+02:00

hogy ha kések akkor késhetek egy teljes órát is kiültem a konyhàba hideg tejet ittam és zokogtam.

A soha egy gyorsan múló állapot.

2010-09-27T02:01:00.005+02:00

Amióta az eszemet tudom irtózatosan utáltam a paradicsomot. most pedig nem bírok betelni vele és az igenigen szűkös keretemben is állandó szereplő lett a kenyér, a vajkrém, az uborka és a tea mellett. hátszóval mást nem is nagyon veszek. namindegy, a minimál szörnyen menő.
amúgy oda akartam kilyukadni hogy valamikor tavaly nyáron mondtam ki azt hogy olyan nincs hogy soha és most emlékeznem kell erre bár kibaszottul megzavar, mert elfelejthetek én mindent, bármit és a mosolyomat is elföldelhetem akár a magokat abban a reményben hogy végre gyökeret eresztek ebben a világban, de sosem vagyok jó helyen és mindig sokezer fényévvel beljebb és pár centivel feljebb.

miki azt mondta hogy a magzatok sem tudják mi van a születés után és hogy a mi helyzetünk ugyanez.
csípem a magzatokat.

a paradicsomok miatt megint bármit elhiszek. háhá.

[a soha egy gyorsan múló állapot. szeszélyes és őrült.]

én most itt.

2010-09-23T00:11:00.004+02:00

KD.

2010-09-22T01:00:00.000+02:00

19

Budapest!
Itt éltem én! Lelkek közt! Csupa lélek!
Csupa test!
Kávéház! Mámor! Lángokban leszálló
csuda-est!
Csak az gyülölhet, aki tompa, pudvás,
buta, rest!
Rimet reád még! Színt, mely életemre
odafest!
Ha meghalok, mondjátok siromnál:
Budapest.

nincsen múltam veletek.

2010-09-21T00:58:00.002+02:00

lezárt papírdobozokat égetek.
duna vízzel festek dunát.
a sohaviszontnemlátásra emelem poharam.

2010-02-12T19:29:00.002+01:00

Szívem vezetékein koszos galambokként ül a bánat.

Vattaidő.

2009-09-10T13:44:00.006+02:00

Ezer és ezer darabra robbanva szárnyra kap a szíved. Ezek a napok bódító koppanások az élet padlóján.
Sikíts térképet, mely szívedig elvezet. (élvezet.)
eszmélet-vesztés.
már fel sem ébredsz az álmaidból. mindennap összemorzsolod a szíved, hogy ne kelljen a szemébe nézni. Te vagy a pont ahol a hullám megtörik és visszagördül. Beleszaggat a fény a pupilládba. Folyton menekülsz, pedig te vagy az egyetlen aki fájdalmat hoz. Minden éjjel szerelmes vagyok de egyre zavarosabban és fájdalmasabban. A végeredmény mindig egy ágy, összeharapott lepedőkkel. Kiköpködött szívmorzsákkal és az egyre erősödő érzéssel, hogy belefulladok a saját őrületembe.

(notitle.)

2009-08-18T16:33:00.005+02:00

Mindig vannak azok a pontok amiket elhagyva minden esetben azt hiszem hogy többé semmi sem lesz már úgy, mint régen. repdeső ujjakkal marcangolom szét a betegnek gondolt részeket és a tátongó szakadásokat súlyos lakatokkal zárom össze. soha semmi nem változik. ordító űrnek érzem magam, amiből hat lépéssel ezelőtt téptem ki a hangot.

- You are so skinny, dear.
- Ah, haha. Thankyou.
- But i am skinny too.
- Yes, you are. ... Really.
- That's all right and this is so funny to sit down and speak with a nice little girl and then after 5 minutes.... a joint? Haha. Yes. That's all, Katey.

Sosem fogom kinőni.

Pislákolj közelebb a valósághoz.

Vagy kapdbe. kösziheló.

péter.

2008-12-16T22:46:00.004+01:00

gondolt egyet, vett egy mély levegőt, és lenyelte a napot. a mosolya, a szavai, az illata a haja minden ugyanaz, csak ragyogóbb. nem is tudok megszólalni, csak mosolygok és csillog a szemem és nagyonszeretemőt. csupa csodából készült ez a fiú.

Megcsusszannak a kontúrok.

2008-12-04T22:51:00.004+01:00

Remegnek az agysejtjeim. mocskosmód fáradt vagyok.
fogalmam sincs mikor alkottam utoljára bármit. ha esetleg támad egy ötletem, nem tudom lerajzolni. konkrétan nem bírok már egy kibaszott egyenes vonalat húzni a papíron.
[az érzéseim nem jutnak el a kezemig.]
az agyamnak egy ócska szegletébe vackoltam be magam, és innen próbálok irányítani. néha úgy érzem, ha kicsit nagyobbra nyitom a szám, akkor egyszercsak kifordulok rajta.

gondolom lassan felélem az érzelmeim, mert mindig őt keresem mindenhol és mikor megtalálom egyszerűen csak otthagyom.
nincs mit mondanom neki, holott annyi mindenről tudnék mesélni.

[hiányoznak az okos szemei.]

Ójaj.

2008-10-07T23:49:00.004+02:00

Találtam újságokat amiket sosem fogok kiolvasni, papírlapokat amikre sosem fogok rajzolni, leveleket amiket sosem fogok befejezni és feladni. Találtam könyveket amikből sosem tanultam, és rengeteg meg nem írt angolházit. Találtam cédéket amiken fogalmam sincs milyen zene van. Találtam rengeteg busz- és vonatjegyet, koncertbelépőt, aprópénzt, biztosítótűket, a régi diákigazolványomat amit felgyújtottam, tollakat, elhasznált zoknikat, és a halottá nyilvánított csodatornacipőm.
Megtaláltam a régi parfümöm, és találtam hozzá elfelejtett érzéseket is.

Azon a ponton elsírtam magam.
Aztán kidobtam mindent a szemétbe.

gyönyörűnek látom magunkat ,

2008-09-29T00:47:00.003+02:00

ahogy sörözünk a kibaszott péntekesti utcákon.
[adj egy puszit.]
meg gyümölcsvodkát.
gyönyörűek vagyunk, ahogy életet táncolunk a kihalt térbe.
vadul. éhesen. elérhetetlenül.
nektek táncolunk. magunkkal.
[érzed, ahogy elkap a zene?]
lehúz. elsodor. megőrjít. kiránt magadból és felhajít. messze, magasra. magadba mélyeszted a körmöd és legszívesebben ordítanál hogy kapjon el valaki, vigyen el magával, fogadja be a ritmust amit lüktetsz magadból.
[a zene nyit. a zene zár.]
nincs megállás.

akárhogyis

2008-09-16T15:12:00.004+02:00

,de bazdmeg. mi mások vagyunk. volt, hogy úgy gondoltam dehogyis, hogy ez csak valami nagyképű illúzió, de nem.
nem vagyunk olyanok, mint ők.
nem bírunk olyanok lenni. sosem leszünk olyanok.

[kérlek, hagyd már abba.]

nem ragyogunk már. felemésztjük magunkat és reggelre elmúlunk az álmainkkal.